Akikért Vagyunk
Szülők Vallomásai
ILONA
„Lili végre nagykorú lett. Saját maga írta alá a kérvényét az otthonhoz. Várta izgalommal, tetszett neki a hely. A mi szívünk nagyon nehéz volt. Rettenetesen nehéz. El voltunk fáradva, iszonyat nehéz négy év volt mögöttünk. Azért nem 18, mert az első 14-et úgy-ahogy tudtuk kezelni. Lepergett előttünk sok minden, és nem tudtuk, hogy fog ez az egész intézetesdi működni.„
KATI
„Az értelmileg sérült gyermek megszületése a családban megváltoztatja a család életét. Nagy segítség, hogy az Otthon az otthona, a családi házban pedig itthon van. Ezért tudok a hivatásomnak élni. Ferkót minden nap felhívom, és úgy köszön el tőlem, éljetek soká Anya! A mi életünk, úgy érzem teljes, tele van erős érzésekkel, pozitív emóciókkal.”
MARIKA
„A kép az Aranytíz aulájában készült, ahol a tordasi Otthon szociális foglalkoztatójában készült tárgyakból volt egy kiállítás, mi is ott voltunk a fiammal. Örülök, hogy a gyermekem is részt vesz ezeknek a közkedvelt textil figuráknak az előállításában. Nagyon hálás vagyok a”Jövőt Nekik is” Alapítványnak, hogy 2015 nyarán a segített abban, hogy, életünkben először együtt Jocival, nyaralni mehettünk, Balatonmáriafürdőre, ahol az ÉTA szervezésében csodálatos napokat töltöttünk.”